Keresés
Kapcsolat, regisztráció

Rúmi: Cseppek a borból

- részletek a könyvből

 

Előhang

Kihez is szólnak e versek? Ki is az, aki olvassa őket?
Rúmi hangja évszázadok mélyéről hangzik fel, mégsem tompa vagy elnyűtt, mert amit mond, az időn kívülről szól, így minden pillanatban igaz. Egy időtlen csarnokban dalol forogva, végtelen tereket betöltve, csak dalol, és megrészegülten kereng. E csarnok maga a Szív. A tiéd. Az enyém. Ez az a tér, ahol elolvad közöttünk a határ.
Rúmi Samszhoz dalol, Samszhoz, a Kedveshez, Samszhoz, a Naphoz, Samszhoz, Istenhez. Nem számít, hogy akihez a dalok szólnak, létezett-e valaha az anyagi világban, vagy sem, mert szerepét betöltötte: annak a végtelen szeretetnek, a tudat tiszta fényének lett szimbóluma, amellyel a lélek egyesül, s énje ruháját levetve új életre ébred.
Samsznak annyi neve van, ahányat csak a Szerelmes ki tud
találni Kedvese becézésére. A világegyetem minden porcikája az
övé, hiszen a Szerelmes figyelő tekintetétől minden szent és gyönyörű
fényben ragyog.
Ennek az örvénylő táncnak részesévé lenni áldás. Kóstoljon hát bele mindenki e borba! Fedezzük fel együtt, mit jelent a kupa, a köntös, a szél, a Nap, a dobszó, a részegség, a tavasz, a tűz! Lépjünk be a tűzbe!
„Elcsendesülök.
Samsz király megérkezett.
Mindig, ha én zárulok, ő nyílik.”

 

Van az a csók,
melyet egész létünkkel kívánunk:
a Lélek érintését a testen.
A tengervíz kérleli a gyöngyöt,
hogy törje szét kagylóházát.
S a liliom mily szenvedélyesen
vágyik egy vadvirág kedvesre!
Éjjelente kinyitom az ablakot
s megkérem a Holdat, hogy jöjjön,
és szorítsa arcát az enyémhez.
Lélegezz belém!
Csukd be a szavak ajtaját,
és nyisd meg a Szerelem ablakát!
A Hold nem jár-kel az ajtón,
hanem csak az ablakon.

 

Hallottad, hogy vége a télnek?
A bazsalikom és a szegfű
nem tudja abbahagyni a nevetést.
A fülemülét, vándorútjáról visszatérve,
énekes-mesterré választották a madarak.
A fák nyújtózva ünnepelnek.
A lélek áttáncol a királyok kapuján.
A kökörcsinek elpirulnak
a rózsa meztelensége láttán.
A tavasz, az egyetlen igazságos bíró
besétál a tárgyalóterembe,
mire néhány decemberi tolvaj eloson.
A tavalyi év csodája nemsokára feledésbe merül.
Új teremtmények perdülnek elő a nemlétből,
galaxisok szóródnak szét lábaik körül.
Találkoztál már velük?
Hallod, ahogy a kisded Jézus
halkan dudorászik bölcsőjében?
Királyi birodalmak felügyelőjévé neveztek ki
egyetlen nárciszt.
Ünnep van. Hallgasd!
A szél tölti a bort!

 

vissza az elejére

×

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

×